Google AdSense adózási tudnivalók

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnekOldal küldése ismerősnekPDF változatPDF változat

AdSense adózással kapcsolatban nagy a tanácstalanság a szolgáltatók körében. Mint adószakértő a problémák értelmezéséhez a 2008. évi hatályos adójogszabályok alapján írom meg véleményemet, ahol a vállalkozásokat érintő jogszabályok változását figyelemmel kisérjük és alkalmazzuk. Folyamatosan korrigáljuk a fentieket az aktuális éves változásokkal napjainkig kiegészítve, amely változásokra az ügyfelelink figyelmét felhívjuk.

Tisztán kell látni, hogy azt a honlapot, amin az AdSense hirdetések megjelennek ki üzemelteti, ki a fenntartó, illetve a tulajdonos. Ez dönti el,hogy mely adójogszabályokat kell alkalmazni az adózási eljárások alkalmazására. Le kell szögezni a "Google AdSense online általános felhasználási feltételek" a magyar követelményeknek is megfelelő szerződés szolgáltatás biztosítására ellenérték fejében. Különbséget kell tenni, hogy a honlap tulajdonosa milyen üzemeltetési formában végzi a szolgáltatást. Adózás szempontjából megkülönböztetést kell tenni: magánszemély, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó honlap üzemeltető között. Továbbá vizsgálni szükséges, hogy a honlap üzemeltető vállalkozó alanya-e az ÁFÁ-nak. Ezek együttes elemzése ad biztos támpontot az adózók körére és az adózás formájára.

Magánszemélyeknek

A magánszemély szolgáltató tekintetében az SZJA fizetési kötelezettség fennáll és ÁFA fizetési kötelezettség nem áll fenn. Magánszemély vonatkozásában figyelembe veendő jogszabály az 1995. évi CXVII. törvény és azok évente történő korrigálása, változtatása. Pontosítva az egységes szövegszerkezettel. A magánszemély nem alanya az ÁFA-körnek. Tehát az ÁFA fizetési kötelezettség nem merül fel. Ez a legegyszerűbb eljárási szabály és a jogszabályok alapján a legkisebb rizikóval követhető kötelezettség teljesítés.

Egyéni vállalkozók

A vállsztható adózási forma kimondottan kisvállalkozók részére az EVA (Egyszerűsített Vállalkozói Adó). Közepes nagyságú (20 fő felett) a KIVA (Kisvállalati Adó), míg az egy milliárdot meghaladó árbevételt produkáló vállalkozások része a TAO (Társasági Adó) az alkalmazható nyesrség adózási forma.

Tevékenység végzésére valószínűsíthető, hogy az megkötötte megbízójával a szolgáltatásra vonatkozó szerződést. Az adó fizetési kötelezettségénak alapja a költségekkel csökkentett bevétel különbsége, amely a megkötött szerződés hiányában is fent áll. Adózás tekintetében tisztázandó, hogy az egyéni vállalkozó az ÁFA körnek-nek alanya, vagy nem, 8 000 000  Ft-ig fenn áll a választási lehetőség, 8 000 000 Ft bevétel felett kötelező az ÁFA körbe való belépés. (2007.évi CXXVII. tv.) Amennyiben az ÁFA-nak alanya, vizsgálásra szorul, hogy ezen hirdetési tevékenység ÁFA köteles, vagy ÁFA mentes bevétel.

Egyéb társas vállalkozások

Minden más társas vállalkozásnál (Kht, Bt, Kkt, Kft, Rt) az ÁFÁ-t mint fizetendő adót hasonló módon kell megállapítani és megfizetni. Amely megfizetett ÁFA érték 8 000 000 Ft bevétel alatt vissza nem igényelhető. Tekintve, hogy a fogyasztók a "termékhez" ellenérték nélkül jutnak hozzá. A társas vállalkozásoknál a nettó hirdetésből származó bevétel társasági adóalapot növelő bevétel. Nem szabad megfeledkezni az iparűzési adóról mint fizetési kötelezettségről. Az adózási kötelezettség teljesítése során feltételezhető, hogy a társas vállalkozások megbízása alapján szakképzett adózásban, könyvelésben jártas pénzügyi szakembert alkalmaznak, annál is inkább, hogy napjainkban 48 címen szed be az állam adókat. Az az ÁFA-körbe be nem jelentkezett vállalkozó akinek az év közbeni bevétele nem éri el az 8.000.000. Ft-ot, ÁFA fizetésre nem kötelezhető. Mihelyt a bevétele év közben az 8.000.000. Ft-ot meghaladja,  a vállalkozó köteles belépni az ÁFA-körbe. Az adott évben az 8.000.000. Ft feletti árbevétele ÁFA kötelessé válik, és a fentiek szerint kell eljárnia a fizetendő ÁFA tekintetében. Következő év január elsejétől számítottan az első forint árbevétel is ÁFA köteles lesz. Az ÁFA körből kimarad azon tevékenység amelyről az ÁFA törvény rendelkezik. (pl. egészségügyi ellátás)

Egyéni vállalkozások részére amennyiben a meghatározott feltételek fennállnak ajánlott adózási forma a KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója). Nyugdíjasok 12 millió Ft-ig, 25000 Ft/hó. 8 millió Ft árbevétel esetén kötelező az ÁFA körbe történő belépés, 12 millió Ft-os árbevétel felett 40%-os külön adót kell fizetni. Ugyanez a fővállalkzásban nem nyugdíjas vállalkozó esetén a fizetnedő járulék összesen 50000 Ft/hó.

Javasoljuk a várható jogszabályok változásának figyelemmel kísérését tekintve, hogy a KATA rendszer is várhatóan 2019. január 1-jével változni fog. 12 millió Ft alatt megszűnik az ÁFA körbe való belépés kötelezővé tétele, ahol a választás lehetőségét a vállalkozónak a jogszabály fentartja.

Az alkalmazott eljárások döntését javasoljuk egyeztesse irodánk szakértőjével a teljes körű áttekinthetőség érdekében.

"Evás" ÁFA

Külön téma az "Evás" ÁFA adózási kötelezettség teljesítése, amely megítélés szempontjából megegyezik a fentiekkel. Mindezektől független nyomós érv lehet még az, hogy 2008. január 1-től a szolgáltatás nyújtónak ezentúl adóznia kell az ingyenesen nyújtott szolgáltatásért is, ha a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt levonási jog illeti meg. Ezt az adózási formát kimondottan kisvállalkzóknak érdemes választani, mert áttekintése aránylag egyszerű és jelentős adófizetési kedvezménnyel jár.

Az Apeh verzió szerint feltételezhető várható eljárás:

Alkalmazási hatály: az ÁFA törvény 2. §. a. pont: E törvény alapján adót kell fizetni az adóalany által, ilyen minőségben belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés szolgáltatás nyújtása után. Támpont: 13. §. 1. bekezdés. Teljesítés helye szolgáltatás nyújtás esetében 36. §. az irányt adó jogszabály. A fentiekből kitűnik, hogy az ÁFA-körbe bejelentkezett vállalkozónak a hirdetés után beszedett, vagy részére megfizetett bevétel után ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik annak ellenére, hogy a szolgáltató a megbízója felé ÁFÁ-t is tartalmazó számlát nem állított ki. Az ÁFA mértéke az adó alapjának 27 %-a (82. §. 1. bekezdés). Külön mérlegelési szempont alá esik az a tény, amikor a szolgáltatást végző vállalkozó ÁFA köteles és ÁFA mentes tevékenységet végez és él az előzetesen felszámított adó levonási jogával. Ebben az esetben a 123. § 1-2. bekezdés ad eligazítást az adózási feladatok megoldásához: pontosítva az előzetesen felszámított adó megosztása vonatkozásában.

A közeljövőben várható, hogy az EU egységes adózási módszert kíván bevezetni, ahol az ÁFA kulcsát 25 %-ban kívánják egységessé tenni a közösségi államokon belül.

Az adószakértő fenntartásai illetve ellenvéleménye

Kérdés ez a fizetendő ÁFA milyen formában kerül meghatározásra. A közösségen belüli beszerzés meghatározott esetekben ÁFA-mentes. A szolgáltatói szerződés tartalma szerint valószínűsíthető, hogy a beszerzés az Egyesült Államokból (Kalifornia állam) történik, tehát nem EGT tagállamból. A szolgáltatás részben az EGT közösségi államok fele történik bele értve Magyarországot is. A magyarországi értékesítés az, amely ÁFA-köteles lehet az Apeh verziója szerint. A szolgáltató a kapott szolgáltatási ellenértéket a fizetendő ÁFA alap korrekt meghatározása érdekében elkülönítetten kell, hogy kezelje. Ezt a bevételt meg kell osztania a közösségi államok fele történő és a magyarországi "látogatók" közötti bevétel arányában. Kérdés, hogy a látogatók megosztása magyar és más tagországok arányában hitelt érdemlően megvalósítható-e, a megosztás műszaki feltétele biztosított-e. Amennyiben a megosztás a különböző országok között megvalósítható, az esetben a magyarországi bevételt bruttó módon kell értékelni, amely a 27 %-os ÁFÁ-t is tartalmazza. Ezt a bevételt meg kell bontania nettó, bruttó és ÁFA értékre (magyarországi hirdetések utáni bevétel = 127 % - Le 27 % ÁFA = nettó bevétel 100 %). Az így kapott 27 %-ot kell megfizetni ÁFA címen.  A fentiek szerint megbontott és elkülönített devizás bevétellel meg kell növelni a vállalkozás vállalkozói adó köteles bevételét és ez lesz a vállalkozói adóalap. Amennyiben a látogatók közül nem különíthetőek el a magyar látogatók (mások véleményével egyezően nem különíthetőek el), úgy az ÁFA alap nem határozható meg. Következés képen a fizetendő ÁFA mértéke sem mutatható ki. Még egy szempont merülhet fel ÁFA tekintetében, azoknál az ÁFA-körben lévő szolgáltatóknál, akik élnek ÁFA levonási jogukkal, hogy bevételeiket meg kell osztani. (123. § 1-2.pont)

A szakértő véleménye szerint

A személyi jövedelem adó (magánszemélyek, egyéni vállalkozások), illetve a társasági adó; iparűzési adó,fizetési kötelezettség teljesítése nem vitatható. Az adót meg kell fizetni kockáztatni nem érdemes.

Share this